Múltunk
Kismaros területe az ókortól a török hódoltság korán át a II. világháborúig szinte állandóan keletről nyugatra, nyugatról keletre hömpölygő hadak útvonalában, őrtornyok, várak, katonai helyőrségek hatósugarában volt, de állandó lakossága – talán éppen ezért – nem volt.
Környékünkön leghosszabb ideig a török hódoltság tartott, a Dunakanyar településeinek akkori magyar lakossága jórészt kipusztult. A törökök kiverése után a lakatlan, vagy gyér lakosságú helységekben megindult a nem magyar, többségében német népcsoportok letelepítése. Buda felszabadítása (1686)) után megindult, először Buda környékén, majd a szatmári békét (1711) követően a Dunakanyar falvaiban német népcsoportok letelepülése. Nagyobbrészt az elpusztult magyar lakosság helyére költöztek (Zebegény, Nagymaros, Visegrád, Berkenye, Dunabogdány) Az egyházi könyvek tanúsága szerint először 1720 táján jelentek meg a német telepesek-mintegy 10-12 család-Kismaros mai területén. A megmaradt okmányok szerint az új lakók a környékbeli falvakból költöztek ide, mintegy felerészben Dunabogdányból, másfelől Nagymarosról, Visegrádból és Verőcéről.
A családok száma fokozatosan növekedett,178O-ban elérte a 45-t. A falu az első hivatalos helységnévtárban (1773)Kiss Marus néven szerepel. A bejegyzések szerint a falu jogállása község, egyházközsége, tanítója nincs, az általánosan beszélt nyelv a német.
Az első hivatalos, állami népszámlálás (1784) szerint a családok száma 45, lélekszáma220 fő, a házak száma 39. A falu népessége mezőgazdaságból él, szellemi foglalkozásúak nincsenek. A lélekszám ezt követően mérsékelt ütemben nőtt, csak 19OO-ban haladta meg az 500, 1970-ben pedig az 1OOO főt. A növekedés ezután felgyorsult, 2OOO-ben megközelítette, 2O1O-ben meghaladta 2OOO főt. A lakosság kezdetben szinte kizárólag mezőgazdasági foglalkozású, de már korán megjelentek a kisipari foglalkozások is(kőműves,ács,bognár,pintér,kovács,kosárfonó,asztalos,cipész,kereskedő stb.) A falu földterületének kb. a fele erdőség volt,a szűkebben vett mezőgazdasági területeken a szántóföldek mellett jelentős volt a szőlő és gyümölcsös(a XX. sz. közepétől a málna).A Kismarosiak legkedveltebb gyümölcsfajtái a szőlő,és málna mellett az őszibarack,a szilva, a cseresznye, az alma és a dió volt és maradt. A XVIII:sz. második feléből fennmaradt a falu hivatalos pecsétjének a lenyomata .A kalász,a gyalogművelésű szőlőtőke mellett a lenyomaton egy nehezen felismerhető szárnyas található. Ez nem a német sast, nem a magyarok turulmadarát, hanem a Kismarosiak kedvenc háziállatát, a ludat ábrázolja. A falu lakosságának életvitelében az első nagy változást a vasút megjelenése hozta magával.185O-ben fejeződött be a Budapest-Vác-Szob- Érsekújvár-Pozsony vasútvonal kiépítése. Kismaroson vasúti megálló csak kb.188Í-ban létesült. Ezzel könnyen megközelíthetővé vált egy nyüzsgő, magyar nyelvű nagyváros, Budapest, és megnyíltak az ipari munkahelyek Vácon, Dunakeszin és Pesten. Megjelentek a vasutas családok (mozdonyvezetők, kalauzok, váltókezelők, tisztviselők stb.) A falu egyoldalú függése a mezőgazdaságtól ezzel megszűnt. A vasútvonal egyben megnyitotta az utat a falu ifjúsága számára a váci középiskolák, valamint a fővárosi főiskolák és egyetemek felé.
Az életmódban, az életvitelben, a jövedelmi viszonyokban a XX.sz. hatvanas éveiben kezdődött meg a második nagy átalakulás. A változások több tényező együttes hatására következtek be. Az egyik ilyen jelenség az egész Európára kiterjedő málnakonjunktúra volt. A nagy kereslet és a magas árak hatására a málnaültetvények területe rohamosan emelkedett, meghaladta a szőlőkét is. Ezekben az időkben a városi, főleg a pesti néprétegek nagy számban vásárolták meg üdülőépítés céljából a Kismarosiak mezőgazdasági földterületeit. A kedvező környezeti és közlekedési adottságok (vasút, erdei vasút, autóbusz, rév) hatására megkezdődött, és folyamatosan gyorsult beköltözés a környező településekről. A házak modernizálódtak, új házak, házsorok, utcák épültek. A falu fejlődése lépést tartott a Dunakanyar más településeivel. A falu gyarapodása, az életkörülmények javulása egyebek mellett a lakások számán és színvonalán mérhető le. A kezdetben épült vályogházak helyén, modern, komfortos lakóházak épültek. Számuk 194O-ben 19O volt, ez 199O-ben 51O-re,2O1O-ben 685-re emelkedett, ez utóbbiból a háromszobásoké meghaladta a 3OO-t.
A komfortnélküli lakások száma minimálisra zsugorodott. A falu területén az üdülők száma 2O1O-re meghaladta az ezret. Kismarost fennállásának közel 3 évszázada alatt két nagyobb természeti csapás érte.(gyakori árvizeket nem számítva) Egy tűzvészt jegyeztek fel és a XIII.sz. közepén pestis járvány sújtotta a lakosságot. A legnagyobb csapás azonban a XX.sz.-ban érte a falu népét: a két világháború. A nagyobb veszteséget a második világháború okozta: 32fiatal férfi és nő, hősi halottak és áldozatok kerültek a veszteséglistára. Ehhez járult, hogy82 német származású Kismarosit (52 férfit és 26 nőt) hurcoltak a Szovjetunióba kényszermunkára, közülük 11-en sosem tértek haza. Kismaros német származású lakossága a XX.sz.-ban elmagyarosodott. Az 19OO körüli években született generációk kétnyelvűvé váltak, és gyermekeiket túlnyomórészt nem tanították meg őseik nyelvére. Számos oka volt: a falu kicsinysége, Budapest és Vác közelsége,a magyar tannyelvűvé vált elemi iskola hatása,a mindenkori kormányzat asszimilációs nyomása,német nyelvű értelmiség hánya stb. A 2OO1.évi népszámlálás szerint az akkor 18OO főt kitevő lakosságból:
- német nemzetiségű 18 fő
- német anyanyelvű 4 fő
- német kulturális hagyományokhoz kötődik 93 fő
Ez utóbbi szám azt jelzi, hogy kialakult egy új generáció, amely ragaszkodik ősei kultúrájához, német gyökereihez. Ezt jelenti az is, hogy immár második alkalommal alakult német kisebbségi önkormányzat a faluban. A 2O1O-es választások során megalakult kisebbségi önkormányzat a Dunamenti Svábok Önkormányzata nevet viseli.
Forrás:Míves Ottó:Kismaros története,
Tanulmányok Kismaros történetéből,
Rixer Gusztáv:Kismaros három százada,
Fellegi(Flamich) Mihály-Végvári Jenő: Rövid tanulmányok,a Kismarosi Kikiáltó egyes számaiban közreadottakból,
Fellegi(Flamich)Mihály és Wiesner Viktória kéziratai, anyakönyvi adatok alapján,
Központi Statisztikai Hivatal Honlapja