Nagyszombat éjjelén 2 órakor gyülekeztek
a „szentasszonyok”a templomkeresztnél. Voltak 10-15-en.
Nem szóltak, öleléssel üdvözölték egymást. Elindultak Jézust
keresni. Először a Müller Gitiék keresztjéhez mentek, aztán
a Hallingerék elé, majd fel a Mohr kereszthez, a mélyúthoz,
vissza a temetőhöz, és onnan végül vissza a templom elé.
Végig magukban imádkoztak, nem beszélgettek,egy szó nem
hangzott el köztük. Ekkor már hajnalodott. A templomnál
a keresztnél fejeződött be a „keresés”, itt a következőt
énekelték:
Ó, Jézus én szerelmem
Szívem egyért eped,
Kereszted átöleltem,
És drága szívsebed,
Rám öntve gazdag érdemed,
Te légy a földön mindenem,
Ó Jézus, Istenem!
Ezután összeölelkezve elbúcsúztak egymástól, ekkor már
erősen hajnalodott. A feltámadási misére, a körmenetre a
koraesti órákban került sor. Csak ezután hazatérve ért véget a
böjt, és fogyasztották el a főtt sonkából, tormából, főtt tojásból
álló vacsorát.