Kis Morgó –Német Nemzetiségi óvoda
Kis Morgó –Német Nemzetiségi óvodánkat,
az ott folyó munkát mutatja be írásában Wiesner Évaintézményvezető.
Kis Morgó Kindergarten von Kismaros
Kismaros liegt geografisch am Donauknie auf der linken Seite des Flusses. Die Berge die von
den Wälden bedeckt werden verleihen dieser Land schaft einen Urlaubgebietscharakter. Der
Kindergarten befindet sich ein Fuße des Berges, direkt am Morgo Bach.
In dieser natürlichen Lage bieten sich eine Reihe von Umwelt / Naturgegebenheiten die bei
der harmonischen Entwicklung der Kinder helfen.
Zur Zeit befinden sich 4 Gruppen im Kindergarten. Der Kindergarten verfügt über große
breite, helle Räume, einen großen mit Graß bedeckten Hof und einen Verkehrspark. Dieses
Ideal für die Bewegungsbedürfnisse der Kinder und tragen zu der Erziehung einer gesunden
Lebensweise bei.
Die meisten in der Gemeinde lebenden Eltern sind sehr anspruchsvoll in der Erziehung
ihrer Kinder. Die Eltern erwarten das ihre Kinder tagsüber in einer ruhigen,harmonischen,
liebevollen und ethischen Umgebung verbringen, und das, das Erziehungspersonal eine
anspruschsvolle Arbeit leistet.
Das Ziel der Kindererziehung
Das Ziel der Kindererziehung ist die Förderung der harmonischen, vielseitigen Entwicklung
und die Entfaltung der Persönlichkeit von 3-6 jährige Kindern. Mit beachtung des einigen
Alters der Kinder sind besonders die Eigenschaften und der eigene Entwicklungsrhytmus
wichtig.
Die vielseitigen Erziehungmethoden müssen die ganze Personlichkeit des Kindes umfaßen. In
der Entwicklung muß sowohl die Somatische, als auch die mentale und soziale entwicklung
gesichert werden. Es ist eine wichtige Aufgabe der Erziehung, die körperliche, seelische
und die intellektuellen Bedürfnisse des Kindes sicher zu stellen, und ihnen eine gesunde
Lebensweise zu vermitteln. Im Kindergarten sollte sich das Kind in einer sicheren,
gemütlichen und liebevollen Umgebung fühlen.
Mit unseren hervoragend Organisierten Programm und den best möglich zur verfügung
stehenden Personal und Mitteln, möchten wir die ungestörte Entwicklung des Kindes
unterstüzten.
In unseren Programm spielen folgende Punkte eine besondere Rolle:
- Deutsch als Minderheitensprache
- Pflegen der Tradition
- Umwelt und Naturschutz
Deutsch als Minderheitensprache
Zu der besonderheit unseres Programms gehört die tägliche benutzung der deutschen
Sprache. Dadurch wird nicht nur die Sprachkultur geschützt und gefördert, sondern
auch die Wurzeln der Tradition gepflegt und die Identität gestärkt. Die Sprache Deutsch
hat eine Kernbedeutung während unserer täglichen Arbeit im Kindergarten. Unser
Ziel ist es die deutsche Sprache zu pflegen und zu fördern, die Sprachkenntnisse der
Kinder zu verbessern und auch die Lust am Sprachen lernen zu wecken. Wie wollen die
Tradition der Minderheiten Lebensweise und Kultur pflegen. Wie helfen den Kindern die
Minderheitenidentität und die Offenheit für die Tradition zu bilden.
Pflegen der Tradition
Wir bauen die Tradition unserer Gemeinde und der ungarischen Kultur in den Alltag der
Kinder ein. Dadurch werden die gemeinschafts bildenden Fähigkeiten und die Entwicklung
der Personlichkeit der Kinder verstärkt. Während der Förderung der Tradition steht den
Kindern die Möglichkeit einfache Handwerktechniken wie weben (Weberei), Batik usw. Zu erlernen. Das Pflegen der Tradition erfolgt durch folgende Beschäftigung:
Herbst: Erntefest, Pferdewagenfest, Hochzeitspiel, Kürbislampe basteln.
Winter: Sankt Martin, Nikolaus, Luca Tag, Weizenstecken, Kerzengießen, Weihnachten.
Lebkuchen backen, Fasching, Kisze-Puppe brennen.
Frühling: Oster, Eier einmalen, Maibaumfest, Pfingsten.
Sommer: Obsternte, Kranzbinden, Weizenkranzbinden, Brotbacken.
Umwelt und Naturschutz
Die geografische Lage des Kindergartens bieten zahlreiche möglichkeiten zu Umwelt und
Naturschutz. Durch die nähe des Baches, Waldes, Donauufes und der Wiesen.
In unseren Programm haben wir es erreicht das die Kinder durch aktive Aufgaben es
selbst mit erlebt können. Wir zeigen den Kindern die traditionelle Bauernarbeit in den
unterschiedlichen Jahreszeiten. Es wird Ihnen die Obsternte, Getreideernte, Weben, sähen
gezeigt.
Wichtige Aufgabe die Kinder zum Naturschutz zu erziehen.
Megszólal egy kisharang…
Megszólal egy kisharang…
Helyére került a lélekharang házikója, meg kellett bontani hozzá a tetőt és a fedett beálló
keltett hangja a faluban, aztán rájöttek mi lehet az ok. Egyre többen jelentek meg a temetőben,
Népszámlálási eredmények
Népszámlálási eredmények
Tegnap megérkeztek a népszámlálás hivatalos adatai, amelyek a magukat nemzetiségekhez tartozónak vallóak számát is tartalmazták.
http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/13/4_1_6_1.xls
Ez pedig a kezdőoldal: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/?lang=hu
Meglepődve, és örömmel szembesültünk a számokkal. 192-en vallották magukat a német nemzetiséghez tartozónak Kismaroson. Ebben nyilván a sváb hagyományokat kedvelők is benne vannak, de mindenképpen szép létszám. Hozzávetőleg a falu lakóinak 10%-a, és ez nem kevés.
Tehát újból bebizonyosodott, hogy van létjogosultsága a faluban a sváb hagyományok ápolásának, a német nyelv tanulásának. Sváb múzeumunk eddig is bizonyította származásunkat, hiszen az írott és tárgyi emlékek ismeretében nem kérdőjelezhető meg Kismaros sváb település volta.
Mindent el kell követnünk, hogy az utánunk következő nemzedék továbbvigye ezt a fáklyát.
Erre minden reményünk meg lehet, hiszen a nemzetiségi óvodában játék közben áll rá a kisgyerek a német szavak, dalok, játékok használatára. Ez kiderült a nemzetiségi óvodák nálunk rendezett találkozóján is, ahol a mieink nagyon szépen szerepeltek. Segítenek a falu adventi és húsvéti koszorújának díszítésében. Legutóbb a sváb klub keretén belül az ovisokkal sütöttük a kelt kifliket.
Az iskolában már két évfolyamon folyik a német nemzetiségi nyelvoktatás, és tudomásunk szerint sokan kérik az új beiratkozók közül is ezt a formát. Az óvodában és az iskolában is őrzik a Márton napi hagyományt. Karácsonyi koncerten régi német dalt énekeltek, és idén a húsvéti ünnepkörhöz tartozó szokások keretén belül a németes gyerekek először díszítették a kutat tanítójukkal, és szüleikkel, szeretnének ebből hagyományt teremteni.
A múzeum és az iskola múzeumi órák keretén belül ismerteti meg a gyerekekkel a falu történetét.
A Marus tánccsoport 16 éve, a Nachtigall kórus 10 éve ápolja a sváb hagyományokat és viszi Kismaros hírét az országban, és határon kívül. Nagy Izabella foglakozik a gyerekekkel is és jó hangulatú sváb táncokra tanítja őket is.
Kismaros német önkormányzata, most újította meg Dunabogdánnyal, Visegráddal, Nagymarossal, Zebegénnyel, Verőcével, Dunakeszivel kötött együttműködési megállapodását, amelyhez idén Berkenye és Szendehely német önkormányzatai is csatlakoztak. Ebben vállalják a fent nevezettek, hogy segítik egymás időben összehangolt rendezvényeit, azokon részt vesznek, és összejöveteleiken használják a német nyelvet minél gyakrabban.
Örülünk, hogy munkánk nem hiábavaló, van rá igény és van befogadó, érdeklődő, ez a 10 %, ez a 192 ember, kicsi és nagy, fiatal vagy idős, származás szerinti német nemzetiségű, vagy szimpatizáns.
Lényeg, hogy élvezzük, találjunk örömet abban, amit együtt, a faluért, az itt élőkért teszünk.
Látogassák minél többet a programjainkat, melyek időpontját a sváb honlapon és a hirdető szekrényekben olvashatnak.
Az éltető és megszentelt víz
Az éltető és megszentelt víz
A forrásból merített húsvéti víz a hiedelmek szerint szempanaszok, kiütések, és egyéb betegségek orvoslására szolgált. Úgy tartották, hogy aki húsvét reggelén a patak vizében megmosakszik, örökké fiatal marad. Az állatokat is beterelték reggel a patakba, hogy egészségesek maradjanak.
A víz az élet, a termékenység szimbóluma volt, és az ma is, hiszen tudjuk víz nélkül nincs élet. A keresztény hit megjelenésével sem csökkentek a húsvéti vízhez kapcsolódó hiedelmek. A vizet nagyszombat éjszakáján húsvét hajnalig meríthették a lányok a kútból szigorú némaságban, nehogy víz áldó, és gyógyító hatása a csend megtörésével elszálljon.
A szenteltvíz az ember legalapvetőbb, keze ügyében megtalálható szentelmény, a bölcsőtől a koporsóig fontos szerepet játszott a mindennapokban. Ember és állat egészségért, a gonosz szellem távoltartásáért, és főleg Isten áldásáért kapott a frissen szentelt vízből kisgyermek, asszony, férfiember, jószág, de még a föld is. Tettek belőle (vagy szentelt sóból!) az újszülött vizébe, gyermekágyas asszony fekhelyére, meghintették vele menyasszonyt, vőlegényt, de a haldoklót és az eltávozottat is.
Németországban és Svájcban több helyen is szokás az életet adó víz tiszteletére a kutakat és a forrásokat ünnepi díszbe öltöztetni. Díszként többnyire kifújt tojásokat, és kötegekbe font papírszalagokat használnak, de gyakran erősítenek a kút vályújára, vagy a kút fölé girlandokat, fenyőágakat, szép tavaszi virágokat.
Ezt a hagyomány szeretnénk életre kelteni, meghonosítani nálunk is. Az iskola német nemzetiségi nyelvet tanuló kisgyerekei, szüleikkel és tanítójukkal Buzási Yvettel virágvasárnap előtti szombat délutánján feldíszítették a falu régi kútjának emlékére állított kutat a falumúzeum előtt. Szép díszekkel, virágokkal, tojásokkal, igazán impozáns látványt nyújtott. A Faluvédő egyesület által készített kútnak csak a felépítménye hasonlít a régire, sajnos nincs már benne éltető víz. A feldíszített kútnál kis műsort adtak a gyerekek, aztán együtt mentünk a templomba, hol az esti misére otthonról kis üvegekben hozott vizet áldotta meg Mátrai Benedek plébános úr.
Az alábbi szöveget Buzási Yvett tanító nénitől kaptuk: