eco farming logo

Búzavirág 2013 első szám PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Stanley   
2013. Július 04. csütörtök, 18:24
 

                       Herzlich Willkommen auf unserer Leser!


                        Minden elmúlik egyszer, gyorsan őröl az idő malma,

                              Lehull a pompázó virág szirma,

                              Elolvad a csillogó hó, mely a földre hull,

                              Megjön a fecske, és újra elvonul,

                              A szikrázó napot takarja, a felhő,

                              Eső után süt, míg az éjszaka nem jő,

                              A sötétséget aztán felváltja a fény,

                              Örökös körforgásban a világ, s benne a piciny emberi lény.

                              De már semmi nem ugyanaz, mint tegnap,

                             Az idő rostáján egyre hull a sok nap.

                             És a nap hétre, a hét hónapra vált,

                             Repülnek az évszakok és évek,

                             Egy emberöltő csak egy pillanat…


S valóban, mintha tegnap lett volna, hogy előző lapunk megjelent! Félelmetes az idő múlása, ahogy a versben is olvashatjuk, úgy érezzük minden felgyorsult ebben a rohanó világban, folyton időhiányban szenvedünk, mintha nem huszonnégy órából állna egy nap, mint fiatalkorunkban. Sok a feladat, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy bizony lassabban csinálunk is már mindent korunknál fogva, és ehhez a kevéshez is több idő kell.

A 2013-as év elérkezett, és ha január, akkor a malenkíj robotra hurcoltakra emlékezésnek van itt az ideje. Idén Nagymaroson volt a központi rendezvény.

A megemlékezésen részt vettek egyházi méltóságok, Nagymaros, Zebegény és Kismaros polgármesterei és néhányan a robot elszenvedői és túlélői közül is.  

A zebegényi származású Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök gyász és hálaadó szentmisét celebrált, majd Petrovics László Nagymaros polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Áder János köztársasági elnök képviseletében Dr. Gróh János Gáspár a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője mondott beszédet, amelyben kiemelte, hogy nemcsak az idegenben maradt és jeltelen sírokban eltemetettek a robot áldozatai, hanem azok is, akik hazatértek, mert testükben és lelkükben egész életükre kiható sebeket szenvedtek el. Harrach Péter a körzet országgyűlési képviselője elmondta, hogy a három település Nagymaros, Kismaros és Zebegény közel 600 lakóját hurcolták el a robotra. Ezután a vendégek elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Poldauf Gábor polgármester úr a Község Önkormányzata, Erdővölgyiné Zachinger Melitta elnök asszony a Német Önkormányzat nevében, és Bányai Zoltán a Sváb muzeális gyűjtemény részéről képviselték a koszorúzásnál Kismarost.

Január 13-án nálunk volt megemlékezés a templomban. Megemlékeztünk a doni áttörés áldozatairól is, amely esemény 1943. január. 12-én kezdődött, január 22-ig tartott, és a 2. Magyar Hadsereg számára katasztrofális eredménnyel végződött.

Megemlékeztünk a malenkíj robotra elhurcoltakról, és köszöntöttük a még körünkben lévő túlélőket, akik egyre kevesebben vannak.

Az élet tartogat vidám eseményeket is. Februárban sváb bálon képviseltük a falut

Nagymaroson. A bálon sok volt a fiatal, ez az, amit nálunk hiányolunk, szeretnénk több fiatalt látni közöttünk!

27 - én Berkenyén jártunk, és megállapodást kötöttünk Zebegény, Visegrád, Dunabogdány, Nagymaros, Verőce, Dunakeszi, Berkenye és Szendehely német önkormányzataival. A megállapodás arról szól, hogy segítjük egymás munkáját, részt veszünk egymás rendezvényein.


Márciusban lélekharangot rendeltünk Gombos Miklós harangöntő mestertől a kismarosi temetőbe.  A mester úr végig kalauzolt a kertben felállított szebbnél- szebb kiállítású és hangú harangok között, mindegyiket megszólaltatva. Az öblös nagyharangok és a csengő lélekharangok között olyan érzésem volt, hogy ezeknek a harangoknak lelkük van. Nagyon tetszik, mikor a rádióban a déli harangszó előtt bemutatják az éppen megszólaló harangot, elmondva, hogy a bizonyos harang hol lakik, ezzel szinte megszemélyesítve őt. Ezt éreztem én is.

                                     „  Ne szóljon másról érces, csak ami örök és dicső,

                                       S érintse óránkint, suhanva, rebbenő szárnnyal az Idő! ”

                                      ( Friedrich Schiller: Ének a harangról)


A kismarosi templom tornyában is laknak harangok, ők a régmúlt és jelen tanúi.

A nagyharang fél órával a mise előtt szólal meg, elsőt harangoznak – mondjuk, a kisharang negyedórával később csendül fel, ekkor másodikat harangoznak, és mindkét harang együttes megszólalása jelzi a mise kezdetét, ismét negyedóra múlva. Nem kellett és kell óra a misére való készülődéshez, mert az éppen megszólaló haranghoz lehetett, lehet igazodni.

A húsvéti feltámadáskor, a nagybőjt után a „Rómából visszajövő” harangok diadalmas, együttes hangja Isten dicsőségét hirdeti.

A lélekharang fájdalmas hangja, akkor szólal meg, amikor valaki távozik közülünk. Zieheleide-nek nevezték régen ezt a harangszót.(Idézet: Rixer Gusztáv: Kismaros három százada című könyvéből) Utánanéztem a jelentésének, azt jelenti: Inkább szenvedne! Ezt úgy értelmeztem, hogy bármilyen nehéz az élet és fájdalmas a betegség, mégis nehéz elmenni, mégis nehéz itt hagyni ezt a világot.

Régen tűz, vagy veszély esetén félreverték a harangot. A templomtoronyban lakó harangok tehát tájékoztatnak bennünket, együtt szomorkodnak velünk, és vigyáznak ránk.

A mi lélekharangunk a temetőben, a szertartás alatt fogja kísérni a sírig azt, akit elvesztettünk.

A 22 kg -os harangot az önkormányzat egyetértésével, hiszen a temetőnek ő a gazdája, a ravatalozó tetejére helyezzük, ennek esztétikai szempont mellett az is oka, hogy így, reményeink szerint, jobban meg tudjuk védeni a tolvajoktól.

Isten dicsőségére és őseink emlékére! - lesz rajta a felirat az egyik oldalon, a másik oldalát Kismaros felirat és egy biblia, gyertyával díszíti majd.

Gombos Miklós édesapjától tanulta a harangöntés tudományát, most ő adja tovább a fiának.

Ausztriában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Izraelben, Németországban, a Vatikánban, Tanzániában, Ausztráliában, Szlovákiában szólnak harangjai. Az 1992-ben Sevillában rendezett világkiállításon, a Makovecz Imre által tervezett magyar pavilonban az általa készített 14 harang megszólaltatásával szólt harangjáték.


Áprilisban Virágvasárnapot megelőző szombaton vízszentelés volt a templomban.

A víz az élet, a termékenység szimbóluma volt, és az ma is, hiszen tudjuk víz nélkül nincs élet. A keresztény hit megjelenésével sem csökkentek a húsvéti vízhez kapcsolódó hiedelmek.

A vizet nagyszombat éjszakáján húsvét hajnalig meríthették a lányok a kútból szigorú némaságban, nehogy víz áldó, és gyógyító hatása a csend megtörésével elszálljon.

       A szenteltvíz az ember legalapvetőbb, keze ügyében megtalálható szentelmény, a bölcsőtől a koporsóig fontos szerepet játszott a mindennapokban. Ember és állat egészségért, a gonosz szellem távoltartásáért, és főleg Isten áldásáért kapott a frissen szentelt vízből kisgyermek, asszony, férfiember, jószág, de még a föld is. Tettek belőle az újszülött vizébe, gyermekágyas asszony fekhelyére, meghintették vele menyasszonyt, vőlegényt, de a haldoklót és az eltávozottat is.

Németországban és Svájcban több helyen is szokás az életet adó víz tiszteletére a kutakat és a forrásokat ünnepi díszbe öltöztetni. Díszként többnyire kifújt tojásokat, és kötegekbe font papírszalagokat használnak, de gyakran erősítenek a kút vályújára, vagy a kút fölé girlandokat, fenyőágakat, szép tavaszi virágokat.

Ezt a hagyomány szeretnénk életre kelteni, meghonosítani nálunk is. Az iskola német nemzetiségi nyelvet tanuló kisgyerekei, szüleikkel és tanítójukkal Buzásiné Delacasse Yvettel virágvasárnap előtti szombat délutánján feldíszítették a falu régi kútjának emlékére állított kutat a falumúzeum előtt. Szép díszekkel, virágokkal, tojásokkal, igazán impozáns látványt nyújtott. A Faluvédő egyesület által készített kútnak csak a felépítménye hasonlít a régire, sajnos nincs már benne éltető víz. A feldíszített kútnál kis műsort adtak a gyerekek, aztán együtt mentünk a templomba, hol az esti misére otthonról kis üvegekben hozott vizet áldotta meg Mátrai Benedek plébános úr.

A következő szöveget és a verseket Buzási Yvett tanító nénitől kaptuk.


                                                            Osterbrunnen

Jedes Jahr in der Woche vor Ostern und in der Woche nach Ostern präsentieren sich in verschiedenen Gebiet in Deutschland Brunnen im Stadtgebiet, in den Dörfern.

Jede Brunnen ist ein eigenes kleines Meisterwerk, geschmückt mit Girlanden aus frischem Grün, handbemalten Eiern, Blumen und Gebäck. Osterbrunnen sind ein langwährender Brauch. Heute soll das Reinigen und Schmücken der Brunnen den Menschen wieder den Erhalt sauberen Wassers als kostbares Gut stärker ins Bewusstsein rücken. In österlichen Traditionen spielt Wasser außerdem schon immer eine bedeutende Rolle.

Osterwasser soll uns Fruchtbarkeit, Gesundheit und Schönheit verleihen. Die Zeit, in der das Reinigen der Brunnen und Quellen die Aufgabe der Burschen, der Schmuck die Aufgabe der mündigen Mädchen war, ist längst vergangen.

Heute schmücken Jung und Alt, Vereine und Privatpersonen, Männer und Frauen gemeinsam die Brunnen der Stadt und helfen so, diesen schönen alten Osterbrauch zu erhalten.

Az ünnepségen elhangzott dalok és versek:

•Brüderchen komm tanz mit mir,

Beide Hände reich ich dir, einmal hin-einmal her, rundherum das ist nicht schwer

Mit den Händchen flik-flik-flak, mit den Füßchen trip-trip-trap einmal hin…….

Mit den Köpfchen nik-nik-nik, mit den Fingerchen tik-tik-tik, einmal hin…….

Edith Bergner: Ein Osterhas’                       

Ein Osterhas’, der sasz im Gras.

Nur so.

Aus Spaß.

Da kam ein Huhn.

„Nun?

Viel zu tun?”

sprach das Huhn….

Alfons Schweiggert: Zehn Ostereier

Zehn Ostereier!

Der Onkel rief? „Wie fein!”

Er nahm sich eins und saß es auf,

da waren’s nur noch neun.

Neun Ostereier!

hat Oma hergebracht.

Sie naschte eines davon weg,

da waren’s nur noch acht.

Acht Ostereier! Mit Salz eins eingerieben.

Az óvódások Moór Bea óvó nénivel gyönyörű tojásokat festettek, és zöld ágakkal, virágokkal díszítették be, a falu adventi koszorúját, ezzel öltöztetve aktuális, húsvéti, ünnepi ruhába azt.

Köszönjük a pedagógusoknak, szülőknek és a gyerekeknek a sok munkát, nagyon szép tavaszi hangulatot idéző díszeket. Reméljük mindenkinek tetszett!


Április 9-én ülésezett a Német Önkormányzat.

Köztudott, hogy az iskolák fenntartását, minden oktatási feladatot átvett az állam, de működtetésükről 3 ezer fő lélekszám alatt továbbra is az önkormányzatok gondoskodnak.

Meghívtuk Verebélyi Ákos urat, aki a Szobi Tankerület Igazgatója. Kíváncsiak voltunk változik e valami a nemzetiségi nyelvoktatással kapcsolatban, mik a kormány tervei?

Megnyugtató választ kaptunk, semmi nem változik, a nemzetiségek továbbra is megkapják a segítséget.

 14-én Tarjánban vendégeskedett a Nachtigall kórus, 27-én pedig jó hangulatú harmonika est volt a Művelődési Házban, itt is énekeltek.


Május 1-én közös majális volt Verőcével a Csattogó völgyben, a Marus együttes táncosai, és Nagy Izabella gyerekekből és fiatalokból álló táncosai képviselték Kismarost.

         Megérkeztek a népszámlálás hivatalos adatai, amelyek a magukat nemzetiségekhez tartozónak vallóak számát is tartalmazták.

http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/13/4_1_6_1.xls

Meglepődve, és örömmel szembesültünk a számokkal. 192-en vallották magukat a német nemzetiséghez tartozónak Kismaroson. Ebben nyilván a sváb hagyományokat kedvelők is benne vannak, de mindenképpen szép létszám. Hozzávetőleg a falu lakóinak  10%- a, és ez nem kevés.

Tehát újból bebizonyosodott, hogy van létjogosultsága a faluban a sváb hagyományok ápolásának, a német nyelv tanulásának. Sváb múzeumunk eddig is bizonyította származásunkat, hiszen az írott és tárgyi emlékek ismeretében nem kérdőjelezhető meg Kismaros sváb település volta. Mindent el kell követnünk, hogy az utánunk következő nemzedék továbbvigye ezt a fáklyát.

Erre minden reményünk meg lehet, hiszen a nemzetiségi óvodában játék közben áll rá a kisgyerek a német szavak, dalok, játékok használatára. Ez kiderült a nemzetiségi óvodák nálunk, és a Csili Művelődési Házban Pesten rendezett találkozóján is, ahol a mieink nagyon szépen szerepeltek.

Segítettek az adventi koszorú díszítésében is, és legutóbb a sváb klub keretén belül az ovisokkal sütöttük a kelt kifliket, nagy érdeklődés kíséretében.

A kelt kifli receptje:

1kg liszt,6-7 dl tej,5dkg élesztő,1 púpos evőkanál só,2 evőkanál cukor, 3dl olaj

Az élesztőt megfuttatjuk, a többi hozzávalóval alaposan összedolgozzuk, langyos helyen duplájára kelesztjük.

8 cipót formázunk, gömbölyűre nyújtjuk,8 cikkre vágjuk, szélesebb felétől kezdve feltekerjük, 64 db lesz belőle. Tojás sárgájával megkenve, 175 fokon sütjük. Tetejére finom a sajt, vagy szezámmag. Lehet tölteni dinsztelt hagymával, de jó lehet akár darált hússal, sajttal is. Jó sütést kívánunk!

Az iskolában már két évfolyamon folyik a német nemzetiségi nyelvoktatás, és tudomásunk szerint sokan kérik az új beiratkozók közül ( 34-ből17-en) ezt a formát. A fiatal, felelősséggel gondolkodó szülők tudatában vannak annak, milyen előnyre tesznek szert gyermekeik a nyelvtanulás terén. Az óvodában és az iskolában is őrzik a Márton napi hagyományt. Karácsonyi koncerten az iskolások régi német dalt énekeltek, és idén a húsvéti ünnepkörhöz tartozó szokások keretén belül a németes gyerekek először díszítették a kutat tanítójukkal, és szüleikkel, szeretnének ebből hagyományt teremteni.

A múzeum és az iskola múzeumi órák keretén belül ismerteti meg a gyerekekkel a falu történetét.

A Marus tánccsoport 16 éve, a Nachtigall kórus 10 éve ápolja a sváb hagyományokat és viszi Kismaros hírét az országban, és határon kívül. Nagy Izabella foglakozik a felnőttekkel, és a gyerekekkel is, és jó hangulatú sváb és magyar táncokat tanít nekik.

Örülünk, hogy munkánk nem hiábavaló, van rá igény és van befogadó, érdeklődő, ez a 10 %, ez a 192 ember, kicsi és nagy, fiatal vagy idős, származás szerinti német nemzetiségű, vagy szimpatizáns. Lényeg, hogy élvezzük, találjunk örömet abban, amit együtt, a faluért, az itt élőkért teszünk. Látogassák minél többet a programjainkat, melyek időpontját a sváb honlapon és a hirdető szekrényekben olvashatják.

www.kismarosisvabok.hu


Májusban, két együttesünk részt vett, szerepelt a Kisvasút napján a megnyitó ünnepségen. A tánccsoport aztán Sződön, a Nachtigall kórus Dunaszentmiklóson vendégeskedett.

Elkészült a lélekharang. Pünkösd hetében került fel helyére, a ravatalozóra. A német önkormányzat elmúlt évi munkájának eredménye a harang, melynek költségeihez a falu önkormányzata is hozzájárult. Az önkormányzat az asztalos munkák finanszírozását vállalta, ezzel segítve a terv megvalósulását, a harangot és az elektromos szerelést a német önkormányzat fizette.

         Pünkösdvasárnap a kismise után dr.Mátrai Benedek plébános úr megáldotta a harangot, hangja hozzájárul majd, hogy méltósággal búcsúztathassuk el halottainkat.

Este a Nachtigall kórus a nagymarosi templomban német misét énekelt.

        Pünkösdhétfőn a kismise után a templomkertben az első és második világháborúban elhunytjainkra emlékeztünk a Hősök napja alkalmából.

 Hatalmas árvizet élt át a falu, ismét bebizonyosodott, hogy összefogással, egymást segítve, meg tudjuk védeni a lakóházakat, egymást.

Jön a nyár! A nyári munkák mellett reméljük, jut idő a nyaralásra is! Jó egészséget, kellemes nyarat kívánnak mindenkinek a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai:

Erdővölgyi Emilné, Horváthné Rapolder Ágnes, Less Rudolf és az újságot író és szerkesztő Andresz Györgyné









Módosítás: ( 2013. Július 04. csütörtök, 18:30 )
 



Támogatja a Joomla!. Designed by: lonex.com .com registration Valid XHTML and CSS.