eco farming logo

Visegrád PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Stanley   
2011. Április 14. csütörtök, 09:28
Visegrád

Kisebbségi önkormányzat

Egy kis történelmi áttekintés Visegrád német múltjáról

Visegrád a Török dúlás után elnéptelenedett. Mária Terézia rendeletei alapján mintegy 300 évvel ezelőtt
Bajorországból, Ulm környékéről és Ausztriából érkeztek ide az első telepes családok. Ezek, egyszerű, de jól
képzett, nagyon vallásos, római katolikus emberek voltak. Erdőgazdálkodással, bányászattal, földműveléssel,
szőlőműveléssel foglalkoztak az Ó hazában, ezt a tudást hozták magukkal Visegrádra is. A Dunán úgynevezett
Sachterekkel érkeztek Magyarország eme szép tájára. Itt megtalálták mindazon feltételeket az újrakezdéshez, az ő
képzettségük szerint. Volt és van erdő, benne elég nagy vadállomány. Találtak megfelelő követ, így a kőbányászat
megindult Visegrádon. Mivel a visegrádi-hegy vulkánikus eredetű, jó minőségű, építkezéseknél jól felhasználható
alapanyagnak számított.
A Dunára néző, nyugati-déli lankákon lassan megindult a földművelés. A domborzati és földrajzi viszonyok miatt
inkább gyümölcstermesztéssel, szőlőműveléssel foglalkoztak. Az állatok ellátására, takarmányozásra, kaszálókat
alakítottak ki a kevésbé naposabb hegyoldalakon. Nagyon dolgos, szegény, de nyitott, az anyanyelvüket beszélő,
kultúráját őrző népcsoport.

Az Ó hazától elszakadva, az évszázadok folyamán kialakultak a helyi dialektusok, szokások, énekek. A dalaikban
mindig fellelhető a lelki fájdalom, a régi hazához való sóvárgás. Ezért a legtöbb daluk szomorú hangvételű. De
fellelhető dalaikban a vidámság is, ilyenek, pl. a borhoz kötött dalaik, a fiúk-lányok közti incselkedés, élcelődés is.
Ruházatuk egyszerű volt.

A domináns szín Visegrádon a fekete-fehér volt, ez tükröződik vissza az énekkar női tagjainak ruházatán,
természetesen már modernebb változatban, egy kicsit az Osztrák Tiroli népviseletet felidézve. Az énekkar férfi

tagjainak öltözete egy kicsit az erdőgazdálkodással foglalkozó emberek öltözetét próbálja, színben tükrözi. Ma
már sajnos a helyi nyelvet, dialektust csak az öregek, a középkorosztályból egy páran beszélik, a fiatalok egyáltalán
nem. Mért van ez így, hosszasan lehetne beszélni róla. A mai fiatalok viszont ismerik és beszélik az irodalmi német
nyelvet.
Ez köszönhető azon törekvéseknek, hogy Visegrádon nemzetiségi oktatásban vesznek részt gyermekeink, már az
óvódás kortól kezdve.

Kisebbségi önkormányzatunk lehetőségeihez mérten igyekszik hozzájárulni a nemzetiségi oktatáshoz, segíti az
iskola és óvoda munkáját. A régi családnevek is bizonyítják a származást, csak egy pár családnév, pl. Gerstmayer,
Mayer, Zeller, Meszárek, Jung, Schwarcenberger, Nidemüller, Grósz, Scheili, Fröhlich, Vogel, Helm, Muckstadt,
Herold, Friedrich, Neiser, Hellebrand, Both, Burgermeister, Klein, Schwartz, Hübler, Klem, Schandl, Schubauer,
Schmidt, Bergmann, stb.

1994 őszén megalakult a német kisebbségi önkormányzat városunkban. A cél az volt és még ma is az, hogy a régi
hagyományokat kutassa fel, őrizze meg, mutassa be és adja tovább fiataljaink részére. Így 1995-ben egy pár lelkes,

még egy-két Sváb dalokat ismerő énekelni szerető visegrádi polgár összeállt és elkezdtek közösen énekelni. Majd
ezt látva többen csatlakoztak hozzájuk. Így Kiss Károly vezetésével megalakult a nemzetiségi önkormányzatunk
dalköre. Ő hét éven át, vezette a dalkört.

Ez alatt az idő alatt még többen csatlakoztak a dalkörhöz és szép lassan énekkarrá fejlődött. Énekkarunk
repertoárjában a Magyarországon fellelhető Német és Sváb énekek tartoznak, beleértve az egyháziakat is. Már
majdnem 4 éve Németh Tamás vezetésével működik énekkarunk. Ez alatt a rövid idő alatt zeneileg sokat fejlődött.
Az elmúlt időszakban számos helyen szerepelt együttesünk, úgy idehaza, mint külföldön. Csak egy párat említsek,
Szendehelyen, Csolnokon, Pécset, Nagymaroson, Környén, Alsógallán, Szentendrén, Tordaszentlászlón, és nem
utolsó sorban, testvérvárosunkban, Obergünzburgban. Eddig elért legnagyobb sikereik. Tordaszentlászlón a
Magyar parlament kórusával együtt énekelhettek. 2004-ben a pécsi táncház találkozó szervezésében, minden
évben kiadott CD-jükre 2 dalt felénekelhettek, és részt vehettek a 2005- ös, pécsi gálaműsorban.

Fúvószenekarunk, 2006-ban ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Karnagy Ott Rezső, a megalapítástól
kezdve, nagy szakértelemmel vezeti a zenekart. A zenekar megalapításában nagy szerepe volt Zeller Márton, volt
kisebbségi képviselőnek. Neki köszönhető a fúvószenekarnak szükséges hangszerek beszerzése. A zenekar tagjai
főként fiatalokból áll, de játszanak benne idősebb felnőttek is. Fúvószenekarunk repertoárjában polkák, keringők,
indulók állnak zömmel, de nagyon ügyesen próbálkoznak Rage-time-al is. Felléptek már többször Pomázon, a
fúvószenei találkozón. Dunabogdányban a pünkösdi-fesztiválon, és természetesen a saját rendezvényeinken.

Önkormányzatunk tagja az Észak Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetségének (ÉMNÖSZ). Igyekszünk
jó kapcsolatot ápolni a szövetséggel, de a környezetünkben lévő, német önkormányzatokkal is.
Módosítás: ( 2011. Május 04. szerda, 11:49 )
 



Támogatja a Joomla!. Designed by: lonex.com .com registration Valid XHTML and CSS.