Kezdőlap

Lélekharang

 

 

Őrbottyánba látogatott a Német Önkormányzat


A látogatás célja az volt, hogy lélekharangot rendeljünk Gombos Miklós harangöntő mestertől a kismarosi temetőbe.  A mester úr végig kalauzolt a kertben felállított szebbnél- szebb kiállítású és hangú harangok között, mindegyiket megszólaltatva. Az öblös nagyharangok és a csengő lélekharangok között olyan érzésem volt, hogy ezeknek a harangoknak lelkük van. Nagyon tetszik, mikor a rádióban a déli harangszó előtt bemutatják az éppen megszólaló harangot, elmondva, hogy a bizonyos harang hol lakik, ezzel szinte megszemélyesítve őt. Ezt éreztem én is.


                               „  Ne szóljon másról érces ajka,

                                  Csak ami örök és dicső,

                                  S érintse óránkint, suhanva

                                  Rebbenô szárnnyal az idő.”

                             Friedrich Schiller: Ének a harangról

 

                                       


A kismarosi templom tornyában is laknak harangok, ők a régmúlt és jelen tanúi.

A nagyharang fél órával a mise előtt szólal meg, elsőt harangoznak –mondjuk, a kisharang negyedórával később csendül fel-ekkor másodikat harangoznak, és mindkét harang együttes megszólalása jelzi a mise kezdetét, ismét negyedóra múlva. Nem kellett és kell óra a misére való készülődéshez, mert az éppen megszólaló haranghoz lehetett, lehet igazodni.

A húsvéti feltámadáskor, a nagybőjt után a „Rómából visszajövő” harangok diadalmas, együttes hangja Isten dicsőségét hirdeti.

A lélekharang fájdalmas hangja, akkor szólal meg, amikor valaki távozik közülünk. Zieheleide-nek nevezték régen ezt a harangszót.(Idézet: Rixer Gusztáv: Kismaros három százada című könyvéből)

Ébresztő

Ébresztő

Szunnyad a kis rügy elbújva még,
álmát csak néha zavarja a kósza napsugár,
hideg szelek bújócskáznak még a csupasz fa ágán.

Az ég nappal szikrázón kék,
az éj hidege befagyasztja még a pocsolyák vizét,
de a fű sarja kiverekszi magát,
hívja, szólítja a gyenge napsugár.

A levegőben füst érződik már,
mert megkezdődött a nagytakarítás.
Égnek a réteken a száraz füvek,
nád bugáján szalad a láng,
Hamu alatt élet éled, igyekszik felfelé,
az ébredő tavasz,és a nap felé.

A fenyők bölcsen bólogatnak,
magasukból látják, mit hoz a holnap,
Tobozok közt, vadgalamb pár összebújva
csak a jelre vár.

A tél minden mérgét kiadva, fáradtan hever,
utolsó próbálkozással gyéren hulló havat kavar,
de valójában tudja már,
az ő ideje lejárt.

Helyét átadja a vidám tavasznak,
ki ébreszti a szunnyadó rügyet,
befesti zöldre a rétet, a hegyet,
fészket rak a búgó gerlepárnak,
élettel tölti be a szép természetet,
reménnyel tölti meg az emberi szívet.

Kismaros,2011-03-06
 
 

A málenkij robot áldozataira emlékeztek Nagymaroson

A Danubia televízíó beszámolóját IDE kattintva érhetik el.

Malenkíj robot 2013. január 13.

Szomorú eseményekre emlékeztünk 2103.január 13-án

A kismarosi templomban a szentmise utáni emlékezésen elhangzott beszéd.
Elmondta Andresz Györgyné a Kismarosi Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselője.
  
Malenkíj robot 2013. január 13.

Ezen az emlékező szentmisén szeretettel köszöntök mindenkit! Plébános urat, a körünkben ülő
időseinket, a fiatalokat, és mindenkit, aki itt van velünk.
Két eseményről beszélnék ez alkalomból.
1943. január 12-én kezdődött meg a doni áttörés, amely január 22-ig tartott, és a 2. Magyar
Hadsereg számára katasztrofális eredménnyel végződött. A front vonalához képest gyenge,
utánpótlás nélkül maradt erők éhezve-fázva, sokszor szó szerint az utolsó töltényig harcoltak a
mínusz negyvenkét fokos hidegben. Az embertelen körülmények és a szovjet túlerő katasztrofális
vereséghez vezettek. Pontos veszteségekről nincs adat, de az általánosan elfogadott történészi
vélekedés szerint megközelíti a százhúszezer főt is.

malenkij robot (Nagymarosi újságcikk)

Sokan, együtt emlékeztek Nagymaroson a malenkij robotra


A Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltakra emlékezett három település városunkban: Kismaros,
Zebegény és Nagymaros. Az eseményen képviseltette magát Visegrád is. Az összegyűltek az ünnepi
szentmise után az erre az alkalomra a templomhoz telepített emléktáblánál helyezték el koszorúikat
és az emlékezés mécseseit.

Január 6-án vasárnap a római katolikus templomban celebrált misét Beer Miklós, váci megyéspüspök
az 1945-ben több településen elhurcoltakra emlékezve. Prédikációjában arról beszélt, hogy
gyermekkorát Zebegényben töltötte, ezért személyesen élte meg az akkor történteket.

-

Publish modules to the "offcanvs" position.

Free Joomla templates by L.THEME